2024 tavaszán újra indul a szenior örömtánc oktatói képzés. A tanfolyam első modulja 2024. április 19-20-21-én lesz.
A képzés második részére előre láthatóan 2024. október hónapban kerül sor. A harmadik modult illetve a záróvizsgát 2025 tavaszára tervezzük.
A jövendő szenior örömtánc oktatónak nem kell táncos múlttal rendelkezni, de elengedhetetlen a szellemi frisseség, jó fizikai erőnlét és kiváló ritmusérzék. A tanfolyam megkezdése előtt rendszeresen (minimum 10 alkalommal) kell szenior örömtáncba járni. Jelentkezni a fenti rövid adatlap kitöltésével lehet.
Emailes megkeresésre természetesen szívesen küldök részletes tájékoztatót érdeklődő táncostársainknak (csirszil@gmail.com).
A nagy érdeklődésre való tekintettel:
Kérem feltétlenül vegye figyelembe, hogy a képzésre érkezési sorrendben áll módomban a jelentkezéseket visszaigazolni!
Hazánk sok településén rengeteg friss vagy régebben nyugdíjba ment ember vár arra, hogy a lakásához közel is induljon szenior örömtánc foglalkozás. Sokan ismerik már a MOZGÁS – ÖRÖM – AGYTORNA – hármas szlogenjét.
Várjuk a motivált, jó ritmusérzékű, mozogni és táncolni szerető, fiatalabb vagy idősebb emberek jelentkezését oktatói tanfolyamunkra, hiszen a szenior örömtánc oktatói képzés folyamatos.
Jelentkezni a "Képzés" menüpont alatt lehet. Természetesen bármilyen kérdés esetén szívesen adok felvilágosítást direkt, telefonon is.
Üdvözlettel
Szilvia
A képen az első Magyarországon végzett Szenior Örömtánc oktatók láthatók
Fontos tudnivalók a képzés menetéről és előfeltételeiről
Az érdeklődők gyakran kérnek tőlem tájékoztatást, így röviden összefoglalom, hogyan folyik a magyarországi képzés.
A képzést osztrák mintára, az Osztrák Szeniortánc Szövetség segítségével végezzük. Ausztriában háromszor egyhetes, bentlakásos formában történik az oktatók képzése. A mi képzésünk is három modulból áll, de – gondolva az aktív dolgozókra is – háromszor egy hétvége alatt bonyolítjuk le a tanfolyamot (péntek-szombat-vasárnap), a képzési szintek között 2-3 hónap szünettel, amikor is lehet gyakorolni a tanultakat.
A jövendő szenior örömtánc oktatók a harmadik tanfolyami modul végén vizsgát tesznek és tanúsítványt kapnak. Csak annak birtokában jogosultak a szenior örömtánc logót, a szenior örömtánc zenéket, ill. koreográfiákat használni.
A tanfolyam helyszíne: Budapest VI. kerület, Eötvös utca 10. A részvételi díj tartalmazza két jogtiszta zenei CD árát, amelyek speciálisan a szeniortáncokhoz készültek (20-20 zeneszám). Ezeket egy német zenei kiadótól szerezzük be, valamint a tanfolyam résztvevői megkapják a táncok magyar nyelvű leírásait is, továbbá egy ún. Tánckulcsot.
A későbbiekben a szenior örömtánc oktatók kétévente legalább egyszer továbbképzésen vesznek részt
(egynapos modul). Ennek célja a minőség magas szinten tartása, illetve az oktatók kínálatának (táncrepertoárjuk) bővítése.
A szenior örömtánc oktató a sikeres vizsga után a lakóhelyére visszatérve megszervez(het)i a maga szenior örömtánc csoportját illetve -csoportjait. Ezen a téren aztán kiteljesedhet a kreativitása, ugyanis ügyességén múlik, hogy milyen támogatást tud szerezni a helyi önkormányzattól. Lesz-e megfelelő terem, lehetőleg kedvező áron, tud-e a helyi újsághoz vagy tévéhez kapcsolatot találni abból a célból, hogy tájékoztatni tudja az idős lakosságot a szeniortáncról, és egyáltalán milyen közösség(ek)et képes összekovácsolni és működésben tartani stb.
Így bokrosodhat és válhat mozgalommá a szenior örömtánc Magyarországon is.
Milyen tulajdonságokkal kell a szenior örömtánc oktatónak rendelkeznie?
· jó zenei hallás
· jó ritmusérzék
· érthető, választékos beszéd
· ápolt megjelenés
· türelem és tisztelet az emberek iránt
· bizonyos pedagógiai érzék
· szervezőképesség
Az oktatói képzésbe kerülésnek további feltétele az, hogy a tanfolyam megkezdése előtt rendszeresen el kell járni szenior örömtánc órákra, amelyet okleveles oktató tart. A képzés megkezdéséhez minimum 10 óra igazolása szükséges. A szenior örömtánc foglalkozások napjainkban már az ország csaknem 250 helyszínén látogathatók. A jövendő szenior örömtánc oktató így megismeri a szenior örömtánc lényegét és gyakorlatot is szerez, továbbá tapasztalja, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy ideális szenior örömtánc oktatónak.
Szeretettel köszöntjük új oktatótársainkat! A 13. csoport tagjai is jól felkészültek a vizsgára. Mindenki bizonyította, hogy képes nívós szenior örömtánc órát tartani. A nagyszerű hangulatról elsősorban a csoport “fiai” gondoskodtak. Attila és főleg Isú kifogyhatatlan volt a viccelődésből. Különleges színfoltot jelentett még Soós Klárika - a csoport kedvence és példaképe -, aki a nyolcadik X után kezdte meg a szenior örömtánc oktatói tanfolyamot, és végig példásan teljesített.
Még egyszer gratulálunk a sikeres vizsgához és sok sikert kívánunk a munkájukhoz!
Szeretettel köszöntjük új oktatótársainkat! A 12. csoport három modulja alatt kiválóan összekovácsolódott a csapat. A vizsgára is többen csoportosan készültek fel. Természetesen előzőleg nagy volt az izgalom, a vizsgadrukk, ám a csoport tagjai tanúbizonyságot adtak arról, hogy eredményesen képesek szenior örömtáncot oktatni. MIndenki sikeres vizsgát tett. Ez alkalommal is voltak külföldről érkezők: Bakó Magda, Lőrincz Edit és Cornelia Muresan Romániában fogja népszerűsíteni a szenior örömtáncot.
Még egyszer gratulálunk a sikeres vizsgához és sok sikert kívánunk a munkájukhoz!
2022. november 25-26-án sor került a harmadik, egyben 2022 utolsó TEM 4 továbbképzésre is. Ezzel összesen 79 oktatótársunk repertoárja gyarapodott 25 új tánccal és ugyanannyi nagyszerű zenével. A továbbképzés ezúttal is kitűnő hangulatban zajlott, a táncok nagyon tetszettek a résztvevőknek. Köszönöm a nagy érdeklődést - jövőre folytatjuk!
Üdvözlettel
Csirmaz Szilvia
Egy merőben új továbbképzésre került sor 2022. március 18-19-20-án. 21 bátor és az új kihívásoktól sem félő szenior örömtánc oktató jelentkezett, hogy elsajátítson 18 új táncot, melyeknek a döntő többsége reneszánsz kori, úgynevezett udvari tánc volt.
Ennek kapcsán sok új figurát ismertek meg, például hogy mi az a „tükör Handtour”, páros Dosado, hogyan kell eljárni a jobb vállas és bal vállas „Hecke”-t, milyen a „Dip and Dive”-figura vagy a „Grimmstock Hecke”…
A továbbképzés a résztvevőktől rendkívüli koncentrációt és figyelmet igényelt, és talán ennek ellensúlyozására tanulás közben bőségesen születtek humoros megjegyzések és viccelődések. A három együtt töltött nap után jókedvűen, feltöltődve és elégedetten tért haza mindenki.
Egy kis ízelítő a táncokból és az újonnan tanult figurákból.
További videók az Események menüpontban találhatók.
Jó nézelődést kívánunk!
2022. november 11-12-én sor került a második TEM 4 továbbképzésre. A továbbképzés most is igen jó hangulatban zajlott, a táncok tetszettek a résztvevőknek. Köszönöm táncoktató társaim fegyelmezett és derűs együttműködését, valamint a névnapi gratulációt.
Üdvözlettel
Csirmaz Szilvia
2023. január utolsó napjaiban került sor egy újabb TEM 3 továbbképzésre az Eötvös10-ben. A véletlen úgy hozta, hogy a különböző időben végzett csoportokból összeverbuválódott szenior örömtánc oktatói csapat ez alkalommal meglepően jól egymásra tudott hangolódni. Új ismeretségek, szimpátiák, sőt barátságok is kötődtek. 38 új tánc megtanulása 2 nap alatt a résztvevők számára rettentő nagy kihívás mind testileg, mind szellemileg. A jelenlevők mégis könnyedén vették az akadályokat. Azért a nap végére derekasan elfáradtunk.
Ilyen alkalmakkor azonban nem csak a továbbképzés vezetőjétől, hanem egymástól is rengeteget tanulunk. Meghallgatjuk Emese tapasztalatait és javaslatait a történelmi táncokról, utánozzuk Judit Rózsa vagy más „profik” szép mozdulatait, hasznosítjuk Attila vagy Márti, illetve mások javaslatait a táncok variálhatóságára. Aztán köztünk volt az „atomlady” is (én így nevezem magamban Annamáriát, aki szédítő temperamentummal és energiával bír), és vezetése alatt még az óra befejezése után is ott maradtak néhányan, és tovább táncoltak.
A költő szavaival élve: „Ez jó mulatság, férfimunka volt!”
2022. november 4-5-én volt az első TEM 4 ("Tanz einfach mit") továbbképzés. A résztvevők - az azonnali tetszésnyilvánítások, illetve visszajelzések alapján - érdekes, jól használható táncok és szép zenék tulajdonosai lettek. A továbbképzés igen jó hangulatban zajlott.
Köszönöm minden lelkes kollégának a fegyelmezett és derűs együttműködését.
A követező TEM 4 továbbképzések időpontjai: november 11-12 illetve november 25-26.
Csirmaz Szilvia
2023. március 3-4-5-én levizsgázott a 11. csoport, így újabb 29 oktatótárssal szaporodott a mozgalmunk. Különleges színfoltot jelentett, hogy volt egy „kéthónapos” vizsgázónk is. Ugyanis Horváth-Szalma Klaudia ez év januárjában adott életet kislányának, aki hevesen tiltakozott, ha nem lehetett édesanyja ölelésében. Így Klaudia a babájával a karján vezényelte le a vizsgatáncát - eredményesen. Különösen a vasárnap telt el felhőtlen hangulatban, hiszen addigra már mindenki túl volt a vizsgadrukkon és kézhez kapta a tanúsítványát. Bámulatos tehetségek kerültek felszínre: kiderült, hogy Silingi Juditban egy költő lakozik, elvarázsolva hallgattuk Stiegler Krisztina gyönyörű hangján a My Fair Lady egyik dalbetétjét, és élvezettel kóstolgattuk Patakiné Marika mogyorós, fehér csokis és szilvapálinkás, kézzel készített csokoládécsodáit. Krisztina vezényletével összekapaszkodva-hajladozva énekeltük a „Szeressük egymást gyerekek” című nótát, és úgy éreztük, hogy ezek a felemelő pillanatok örökre bevésődnek az emlékezetünkbe.
Szeretettel köszöntjük új oktatótársainkat! A 10. csoportból mindenki sikeresen levizsgázott. A harmadik modul résztvevői nem csak arról adtak tanúbizonyságot, hogy eredményesen képesek szenior örömtáncot oktatni, hanem arról is, hogy milyen erős barátságok szövődtek a csoporttársak között. A 10.csoport tagjai elhatározták, hogy továbbra is tartják egymással a kapcsolatot, és minden évben fognak egy közös találkozót tartani. Igen örvendetes, hogy a csoportba hárman Erdélyből érkeztek, akik úttörő feladatot vállaltak magukra abból a célból, hogy Romániába is elterjedjen a szenior örömtánc.
Még egyszer gratulálunk a sikeres vizsgához és sok sikert kívánunk a munkájukhoz!
Kedves Táncostársak,
a Covid-járvány miatt az összevont 8. és 9. csoport tagjai sok viszontagságot éltek meg. A tanfolyamuk a pandémia okozta hosszú kényszerszünet miatt csaknem két évig elhúzódott. De a 2022. március 26-án együtt eltöltött, jó hangulatú délelőtt után végre le tudtuk zárni a folyamatot. Az újonnan végzett kollégákkal együtt már több mint 200 szenior örömtánc oktató működik hazánkban és népszerűsíti a szenior örömtáncot!
Minden gyakorlott és új oktatónknak sok sikert és jó örömtáncolást kívánunk!
Kedves Táncostársak,
Büszkén jelenthetjük be, hogy 2019. novemberétől több, mint százhetven fölé emelkedett a magyarországi szenior örömtánc oktatók száma. Egy hihetetlen szám és hatalmas siker, amely az egész magyarországi szenior örömtánc közösség kitartó, közös munkájának eredménye. Mostantól Magyarország mintegy kétszáz helyszínén élvezhetik táncra vágyó társaink a szenior örömtánc foglalkozásokat.
Minden gyakorlott és új oktatónknak sok sikert és jó örömtáncolást kívánunk!
Örömmel számolunk be arról, hogy 2019-re már százharminc fölé emelkedett a magyarországi szenior örömtánc oktatók száma. Ezáltal az ország közel kétszáz helyszínén élvezhetik táncra vágyó társaink a szenior örömtánc foglalkozásokat.
Jó örömtáncolást!
Körülbelül egy éve kerültem az Örömtánc és Agytorna várpalotai csapatához. Az egyik tagjuk már régóta fűzögetett, hogy menjek, nézzem meg őket, semmi nem kötelező.
Bevallom, akkor még féltem. Hiszen akkor voltam túl egy stroke-on, ami jelentősen korlátozott a mozgásban, valamint az egyik kezem sem akart mindig engedelmeskedni. Gátlásokkal teli, önbizalom nélkül mentem el a csoport foglalkozására. Rögtön megfogott a pozitív hangulat, az egymás iránti tisztelet, valamint az alázat a zene és a tánc iránt. Semmi más nem számított, csak hogy érezzék jól magukat a tagok. Egy ilyen csapatban jó lenni, gondoltam, és itt ragadtam. A kezdeti csetlő-botló mozgásom mára sokat fejlődött. Már képes vagyok többféle elemet összekapcsolni, sőt a kézmozgásomat is egyre jobban tudom koordinálni.
Nem érzem, hogy meg kell felelnem. Egy a fontos: a csoport együtt mozog és mindenki elégedett. Csak úgy áramlik a szeretetenergia …
Négyéves korom óta táncolok! Balett, majd néptánc. A világhírű nagy színházak zsúfolt nézőterei es tomboló sikerei után fáradt lábaim és előtörő ráncaim a táncpedagógia felé fordítottak. Gyerekek sugárzó arca bizonyítja azt, amit én is átéltem! Ma már hetven éves vagyok. Tanítok. Egy óvatlan pillanatban meglegyintett egy kellemes, szuggesztív egyéniség gondolata, aki a szenior korúak testi, lelki, egészségi karbantartását tánccal közvetíti! Belém hasított, hogy igen, én is szeretném ezt tovább adni! Az első órák bizony elfárasztottak. Ugyanakkor éreztem, hogy nekem segít. Pontosabbak a gondolataim, koordináltabb vagyok. Jobban odafigyelek másokra, türelmesebb vagyok. Igen, a gyerekek népitánc-oktatása mellett ez az, amire szükségem van. Szeretnék felnőttekkel is foglalkozni! A tánc boldogsága megint megérintett. A rövid etűdök adrenalint hoznak. És a kedves tekintetek, mosolygós arcok, cinkos kézszorítások! Boldogság! Vajon képes leszek-e arra, hogy másokból is ezt az érzést hozzam ki? Én hosszú távra Svájcba költözöm. Oda szeretném elvinni ezt az érzést. A körültekintés már megtörtént. Lenne rá igény, bár ott a táncpedagógusok is csináljak már, az ő életkoruk 40-50 év. Azt mondják, szükségük van erre a kihívásra. Mert igenis, a szenior örömtánc egy kihívás! Magunkat kell értékelni és kontrollálni!
Ez nem korfüggő! Hívnak, várnak. Amíg bírom, csinálom! A TÁNC életérzés, memória, mozgás, szeretet és boldogság! Eddig megadatott. Boldog vagyok!
Köszönöm!
Ottó Klára
2016-ban olvastam először a szenior örömtáncról a helyi újságban. Azt gondoltam: milyen jó is lenne ez nekem, hiszen fiatal koromban az életem volt a tánc! De igazából nem nagyon tudtam elképzelni, hogy mit is takar ez a szenior örömtánc kifejezés, valamint azt se értettem, hogy ez „nem tánciskola, hanem valami egészen más”. A barátnőmmel (Ottó Csabáné Erikával) elhatároztuk, hogy elmegyünk Pestre és megnézzük, miről is szól a szenior örömtánc. Az első óra után azért voltam csalódott, mert úgy éreztem, hogy az idő elmúltával még a ritmusérzékemet is elvesztettem! Hát még azok a kifejezések, amiket hallottam: dosado, handtour, pendel, promenád! Az első csetlés-botlás azonban nem vette el kedvemet, mert a zene, a koromhoz illő sétalépésekből összeállított, kímélő koreográfiák, a közös táncolás élménye magával ragadott, és minél több órán vettem részt, annál jobban megtetszett ez a mozgásforma. (És másfél év elteltével mondhatom, hogy szinte életformámmá vált).
Még oktatói képzésre is jelentkeztem! Nos, azért ezt nem gondoltam át kellően, mert csak a későbbiekben vált számomra világossá, hogy ez micsoda felelősség! Ez egy szakma! Az még kevés, hogy ismerem a koreográfiát, tudom a táncot! Az viszont abszolút nem mindegy, hogy azt hogyan adom tovább. Ahhoz, hogy az megfelelő módon történjen, mindenképpen kell egy egészséges önbizalom (soha nem volt), rátermettség, jó zenei hallás, türelem, tisztelet a társak iránt, érthető beszéd. De, ha már belevágtam…
Hogy is indultunk?
Az első tanfolyami modul után barátnőmmel közösen felkerestük a városi önkormányzat egészségügyi és sport tanácsnokát. Nagyon pozitív volt a hozzáállása, és az ő támogatásával sikerült két helyszínt kibérelni. Megkezdődött a toborzás. Minden barátnőnek, ismerősnek, volt munkatársnak sms-t írtam, szórólapot állítottunk össze, amit postaládákba dobáltunk. Így indultak el 2017 szeptemberétől – egyre szaporodó létszámmal – csoportjaink. Több nyugdíjas klubot is felkerestünk, ahol bemutattunk néhány táncot. Ezeken a helyeken azonban nem jártunk túl nagy sikerrel. Azok a nyugdíjasok, akik eljárnak a klubba, nagyon aktívak: rengeteg közös programot (kirándulás, sport, vetélkedők…) szerveznek, és igazából nem nagyon fér bele már az idejükbe egyéb plusz tevékenység. Éppen a város legnagyobb taglétszámú nyugdíjas egyesületénél ért bennünket a legnagyobb kudarc, ahol gyakorlatilag még be sem léptünk az ajtón, de már közölte velünk a vezető, hogy őket és tagjaikat ugyan nem érdekli semmi, mert rendkívül elfoglaltak!
Meglátásunk, hogy a legjobb reklám a „szájhagyomány” útján való népszerűsítés. Ha valaki eljön, jól érzi magát a közösségben, megtetszik neki a tánc, ajánlani fogja barátnőjének, ismerősének. Pozitív visszajelzés az is, hogy ha vendég/testvér/rokon érkezik valakihez, elhozza magával a táncra – ebből nyilvánvalóvá válik, hogy szereti, és jól érzi magát. Ez év tavaszára már remek közösségek alakultak ki. Nagyon jó látni, hogy mennyire felszabadulnak, ki-/és megnyílnak a csoportban, jól érzik magukat! Nyáron például nem is tartottunk szünetet, mert igényelték a táncot.
Szerencsére egyre többen csatlakoznak ehhez a „mozgalomhoz”, így már heti öt alkalommal kellett foglalkozásokat szervezni. Sikerélményt jelent, hogy egyre többen felismerik, mennyire fontos idősebb korban is a mozgás. És a szenior örömtánc nem csak mozgás, hanem a jelszavunkat idézve: mozgás+öröm+agytorna, ami amellett, hogy egészségesebbé tesz, csökkenti a stresszt, valamint a demencia kialakulásának esélyét. Tartottunk tavaszköszöntő bulit, majd a tánc világnapján egy Nosztalgia Klub felkérésére flashmobot a város központi részén, mely eseményről minden helyi média hírt adott.
Ami a jövőt illeti:
Nagyon sok múlik rajtunk – leendő és „kész” oktatókon – a további sikereket illetően.
Nekünk konkrét célunk olyan emberek elérése, akik nem járnak sehova, szinte „bezárkóznak” otthon, nincs baráti körük, sőt lehet, hogy rokonságuk sem. Ehhez természetesen ismét segítségre van szükségünk, ezért felkerestük a város szociális és idősügyi kérdésekkel foglalkozó képviselőjét, aki felajánlotta támogatását. Ebben a témában ősszel várható előrelépés, további egyeztetés. Fellépéseket mi nem szeretnénk vállalni, ezzel táncosaink is egyetértenek.
És táncosaink nevében is írhatom tiszta szívből (minden hízelkedést mellőzve):
Köszönjük Szilvia! Nélküled ez nem jöhetett volna létre!
Máhr Lászlóné Zsuzsa
szenior örömtánc oktató
Gyulán jártunk 5 napos, nyári tánctáborban!
(Beszámoló az első szenior örömtánc nyári táborunkról)
2018 januárjában, visszatérve a karácsonyi szünet után a szenior örömtánc foglalkozásokra, óvatosan elkezdtem hirdetni a táncosaim körében, hogy nyáron, Gyulán 5 napos tánctábort szervezek. Nem várt lelkesedés fogadta az ötletet, és a jelentkezők száma nagyon hamar elérte a 60 főt. Itt meg is kellett húzni a határt, hiszen egy bérelt busz (amivel terveztük az utazást) befogadóképessége is véges.
Rengeteg keresgélés és telefonálgatás után megtaláltuk a belvárosban az ideális szálláshelyet, ahol mindannyian elférünk, kényelmes szobákban lakhatunk, és félpanziós ellátásban részesülhetünk. Ezek után következett a szobabeosztás, a buszbérlés, a táncterem intézése és a program összeállítása. Mindent időben elkezdtünk szervezni, így ennek köszönhetően sikerült tejesen felkészülten elindulnunk, a többség a közös, bérelt busszal, néhányan autóval.
Odafelé az első közös programunk Szanazugba, a Fehér- és Fekete-Kőrös torkolatához vezetett bennünket, ahol hajókáztunk, fürödtünk, strandoltunk, ebédeltünk. Itt már, nagy örömünkre, csatlakoztak hozzánk az autóval érkező táncos társaink is.
A kirándulás után elfoglaltuk remek szálláshelyünket, majd az első vacsora után kibéreltük a városnéző Dottó kisvonatot, amibe pont befértünk mindannyian, és fél óra alatt bepillantást nyerhettünk a belvárosba és nevezetességeibe.
Gyula gyönyörű ékszerdoboz, rendezett, tiszta, szebbnél szebb virágokkal teli, a belvárosban rengeteg park és zöld terület található, amelyek mind napközben, mind a nyárestéken nagyon kellemes sétákra csalogatnak. A napi 4 táncóra mellett volt időnk fürdőzésre is, kastélylátogatásra, múzeumokra és közös kávézgatásra, sörözgetésre, pizzázásra, és még egy nagy, közös flashmobra is péntek este Gyula belvárosában, a Világóra körül! Hazafelé Szarvason meglátogattuk az arborétumot és megtekintettük a Mini Magyarország kiállítást, amely igazán maradandó élmény volt mindannyiunk számára. Közös záró ebédünkre egy közeli Birkacsárdában került sor, ahol mindannyian elfogyaszthattuk a frissen készített, kiváló gulyáslevest, ropogós fehér kenyérrel.
Tavasszal biztossá vált, hogy csoportunk lehetőséget kap a X. Országos Szenior Táncfesztiválon való bemutatkozásra, közel 50 fellépő között az ország minden részéből. Így májusban nagy izgalommal kezdtünk el készülni, és heti egyszer Telkiben egy vegyes csoporttal szorgalmasan gyakoroltuk a táncainkat. A 18 fős fellépő csoport, plusz a 4 póttag, Perbálról, Telkiből és Budapestről érkező táncosokból alakult meg. Hatalmas öröm volt látni, ahogy a próbák alatt igazi összetartó közösséggé formálódtunk, összekovácsolt bennünket a közös cél, az izgalom, a megfelelni vágyás, az összmunka, a készülődés öröme. A sok próba mellett a fellépő ruha kiválasztása, Siklósi Marika önzetlen munkája, mind-mind meghozta gyümölcsét! 4 táncunk közül a saját koreográfiám alapján, saját kiválasztott zenére előadott keringő bizonyult a legnagyobb falatnak, mely valóban nagyon nehéz és bonyolult elemeket tartalmazott. Számomra még mindig hihetetlen, hogy ez az álom valóra vált, sikerült nagyon szépen, kecsesen eltáncolni, miközben a 18 táncos igazán gyönyörűen, összehangoltan mozgott a színpadon! Fantasztikusan büszke vagyok a csapatomra!!! ☺
A szombati fellépéssel sikerült az egész tánctáborunkat megkoronázni, hiszen a többi társunk a nézőtéren ülve lelkesen támogatott és éltetett minket, nélkülük nem lett volna ilyen élményben részünk! Éreztük és hallottuk (!) szerető és biztató támogatásukat, amely már a második táncunktól vastapssal kísért minket. Ezúton is köszönjük nekik a lelkesedésüket, ami még az eredményhirdetés alatt is jelen volt, sőt, olyannyira, hogy mikor megtudtuk, hogy ARANY minősítést kaptunk, a levegőbe dobáltak engem a táncosaim!!! (Biztos, hogy szeniortáncosok járnak hozzám??? ☺) Ezt biztosan soha nem fogom elfelejteni, a többi fantasztikus tábori élménnyel együtt!!!
Mindenkinek köszönöm, hogy eljött velem, és igazán szuper 5 napot tölthettünk el együtt ezen a gyönyörű helyen. Sok új táncot is tanultunk, sok új dolgot fedeztünk fel, és ami a legfontosabb, sok új barátság született a kedves táncosaim között, ami nekem külön ajándék.
Alig várom a jövő évi tábort Veletek!!!
Tóth Krisztina Apollónia
szenior örömtánc oktató
Néhány autentikus vélemény a Táncosaim tollából:
„Sokat készültünk a táborra, nemcsak a fellépők, hanem az összes résztvevő. És nem kellett csalódnunk! Örök élmény marad az ott töltött 5 nap! Én a közösség létrejöttét emelném ki, igazi csapatépítő tábor volt. Az órák előtt és után természetesen nincs mód egymás megismerésére, itt bebizonyosodott, hogy nagyon sok társunk igazi jó humorú, pozitív ember. Rengeteget nevettünk együtt! Köszönet tánctanárunknak, Krisztának a csodás szervezésért, a sok munkáért, a plusz programokért, és az Arany minősítésért, ami a sok biztatásának, törődésének köszönhető. Egy emberként várjuk a következő tábor(oka)t.!” (M. Judit, Bp.)
„Amikor megnéztem a 2017-es Gyulai Szenior Táncfesztivál felvételeit, azonnal kedvet kaptam, hogy élőben is megnézzem az ideit. Aztán kiderült, hogy tagja lehetek a fellépő csoportnak, ez külön motivált. A próbák alatt a fellépők, póttagok és pótpóttagok igazi kis csapattá kovácsolódtak. A szereplők lelkesen gyakoroltak a 30 fokos melegben, a többiek jó hangulatot teremtettek a nézőtéren. Büszkék vagyunk, hogy a vastapsba a konkurens csapatok tagjai is bekapcsolódtak! Soha nem gondoltam volna, hogy valaha résztvevője lehetek egy flash mobnak. Ezt a villámcsődületet Gyula város központjába szerveztük. Vidám, modern, pergős számokra táncoltunk, hogy megmutassuk, csak a megnevezésünk szenior, mi magunk legfeljebb középkorúak vagyunk. Másnap a sörözőben felismert minket a tulajdonos, gratulált, és elmondta, hogy bár minden nyilvános helyen a környéken a foci VB-t nézték, ők lehalkították a TV-t, hogy jobban hallatszódjon a zene, amire táncoltunk.” (B. Kriszta, Bp.)
„Ennyire szuperul az építőtáborban éreztem magam, pedig az már jó rég volt. Klassz tánc próbák, jó hangulat, a társaságról nem is szólva. Kívánom mindenkinek, hogy legyen ilyenben része! Köszönet érte!” (K. Judit, Bp.)
„A Gyulán töltött tánctábor felejthetetlen, nemcsak azért mert Arany minősítést kaptunk, hanem tartós barátságok is születtek azokkal, akikkel az 5 nap alatt együtt voltunk. Nagyon jó lenne jövőre is megismételni!” (V. Böbe, Telki)
„A próbafolyamat is élmény volt, nagyon összehozott minket. Felejthetetlen érzés volt, amikor a keringőnk először sikerült hibátlanul!” (H. Ági, Bp.)
„Élvezetes táncórák, jó programok, utcai örömtánc, arany minősítés, remek hangulat, igazi közösség építés, nagyon jó szálloda és ellátás, ehhez kellett egy kitűnő táncoktató, aki kitalálta és megszervezte ezt a tánctábort! Köszönjük, Krisztina!” (K. Kati, Bp.)
„Jó volt Veletek! Fantasztikus volt a világórai flash mob, ahol korra, nemre való tekintet nélkül mindenki önfeledten táncolt. A többi programunk is szenzációsan alakult, a táncórák, a séták hangulata, a sok nevetés, esténként az előtérben spontán olyan hangulat jött létre, mintha visszarepültünk volna a kamaszkorunkba.” (B. Zsuzsa, Bp.)
„Azért jelentkeztem a táborba, mert az órákon kialakult hangulat miatt biztos voltam benne, hogy jól fogom magam érezni! Nem csalódtam! Sokat táncoltunk, jókat nevettünk! Az egészet átjárta valamiféle szeretet energia, amit a sikeres fellépés még fokozott!
Külön köszönet azon társainknak, akik nem léptek fel, de őszintén szurkoltak és együtt örültek velünk!” (M. Klári, Bp.)
„A fiatalságom elrepült – munka, gyerekek taníttatása, házépítés, dolgos hétköznapok –, álmodni se mertem arról, hogy egyszer csak úgy magamra szánok egy kis időt. Eljött a várva várt nyugdíjas idő és akkor szembesültem, hogy nem tudok magammal mit kezdeni, hiányzott a napi megszokott menetrend. És akkor jött Kriszti! Mindig szerettem táncolni és úgy éreztem, végre megtaláltam azt, amit idáig kerestem. Újból van miért keddenként sietni, megfőzni, rendet rakni, hajat mosni, felöltözni, hisz egy élményekkel teli óra vár rám. Ez az idő nagyon jót tesz testemnek - azóta cukrom rendben - meg a lelkemnek is. Nagyon örülök, hogy olyan lányokkal ismerkedtem meg, akikkel nagyon jól érzem magam, és ezt a táncnak, és természetesen Krisztinek, a türelmének köszönhetem, hogy mindenkiből a legjobbat hozza ki. Remélem jövőre is lesz tábor, mert 67 felett is van miért mindennap felkelni, hisz az élet szép, csak meg kell találni az értelmét és a jó közösség, a tánc ilyen.” (S. Marika, Perbál)
Kedves Szilvia,
mivel Te "sodortál" erre a csodálatos útra, Te egyengetted "csetlő-botló" táncos lépéseimet, ezért szeretném megosztani Veled éltetem egyik legcsodálatosabb élményét. Jelenleg 4 helyszínen, négy különböző időpontban adom tovább azt az örömet, mozgást, amit Tőled tanultam. Kb. 60 fő az összlétszámom.
Annyira szeretik az örömtáncot, hogy egy felkérésnek eleget téve megalakult egy fellépő csoport. Ápr. 7-én rendezte meg a város a hagyományos "Kertvárosi nap"-ot, melyre meghívást kaptunk egy bemutató erejéig. Nagy volt az izgalom, voltak olyanok, akik életükben először léptek közönség elé. A legfontosabb célom a fellépéssel az volt, hogy terjesszük, minél több emberhez eljuttassuk a mi mozgásformánkat, és a csodálatos közösségünket, vidámságunkat. Egyre több ember kapcsolódik be munkánkba azóta (is).
Levelemmel szerettem volna megköszönni a fantasztikus oktató, terjesztő munkádat.
Rafi
Társadalmunkban az idős emberek, a szeniorok száma egyre nagyobb. Mind többen élik meg akár a 90-es éveiket is. Ezért társadalmunk folyamatosan öregszik. Hogy ezek a szeniorévek milyen minőségben telnek el, sem az egyénnek, sem a társadalomnak nem lehet lényegtelen.
Nagyon fontos, hogy szenior embertársaink megtalálják azt az életformát, tevékenységet, kikapcsolódást, mellyel karbantarthatják testüket, lelküket, elméjüket egyaránt.
A szenior örömtánc az a tevékenység, mellyel lényünk minden eleme (test, lélek, szellem) egyszerre karbantartható. A szenior örömtánc széles tömegeket érinthet, ezért a szenior örömtáncnak rendkívül nagy a jelentősége.
A szenior örömtánc mozgás-öröm-agytorna egyben.
Senki előtt nem lehet kérdés, hogy mozgás-e a tánc, hiszen a táncolás során mozgatjuk egész testünket. A szenior örömtánc olyan kíméletes mozgásforma, melyben felgyorsul vérkeringésünk, légzésünk. Táncolás során érrendszerünk kitágul, egész szervezetünk intenzívebben létezik. A mozgás kiválóan hat a csontrendszerünkre, ízületeinkre is. Hátráltatva ezzel a csontritkulás kialakulását, vagy annak súlyosbodását. A tánc során az ízületek bejáratódnak, a mozgás könnyedebbé válik. Rendszeres szenior örömtáncolással visszanyerhetjük fizikai frissességünket. S miért öröm a szenior örömtánc? Mert a zenére mozgás harmóniát teremt a lelkünkben. Önmagában a zene, a dal is mélyen hat a lélekre, melyet Babits Mihály gyönyörűen fogalmaz meg A második ének c. versében:
„Megmondom a titkát édesem a dalnak.
Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.”
A zenére, énekre táncolás kinyitja a lelkünket, megszépíti számunkra a világot. Nyitottabbakká, elfogadóbbakká válunk. Tánc közben elfelejtjük gondunkat, bánatunkat és a zenére történő mozgás boldogsághormont szabadít fel szervezetünkben. A zenére mozgás örömmel tölti el a táncolót, mert megoszthatja a tánccal járó sikerélményt a táncostárssal. A szenior örömtáncos közösségben mélyebb barátságok is születhetnek, ezért a szenior örömtánc, mint közösségi forma, oldja a magányt. Egy-egy szenior örömtánc óra után elégedettség érzés tölti el a táncolót, hogy képes volt új ismereteket elsajátítani.
Valóban agytorna is az örömtánc? Igen, mert el kell sajátítani a szenior örömtánc alapfogalmait, a táncfelállásokat, a táncfogásokat, a tánclépéseket, különböző táncfigurákat. A tánc folyamatos figyelmet igényel, mert az agyunkkal meg kell teremtenünk a testünkben és a lelkünkben a zene és a mozgás összhangját. Szükséges előre ismerni a koreográfiát, hogy tudjuk a következő lépést. Tánc közben előre kell tehát gondolkodnunk. Ez a komplex gondolkodási folyamat összetetten és kedvezően hat az agyra. Tudományosan alátámasztott
Doba Dénesné Anna
Recsk, 2017. december 7.
A tánc örök. Nincs olyan történelmi korszak, amelynek ne lettek volna jellemző táncai, az őskortól, a középkoron keresztül egészen napjainkig. És ugyanilyen örök és magától értetődő az ember vágya és igénye a tánc iránt, még ha ezt sokan tagadják is. Gyakran hallani ilyen kifogásokat: „nincs ritmusérzékem, botfülem van, két ballábas vagyok…” stb. De nem láttam még olyan egy-két éves kisgyereket, aki ne kezdene el mozogni, ringatózni, ha zenét hall.
Talán csak rossz irányba haladt a tánc művelése, fejlődése. A tánc nem lett mindenkié, hanem inkább a színpad, az előadó művészet részévé vált, bravúros produkciókat adnak elő, mi pedig csak ámulunk és tapsolunk. Kevesen veszik a bátorságot, hogy maguk is táncoljanak, és ennek több oka is lehet. Eltűntek a társas életből azok a táncok, amelyeket csoportosan lehetett táncolni (körtáncok, népi, vagy középkori udvari táncok stb.). Ma már a bálokon, nagy társas összejöveteleken csak páros táncok léteznek. Lehet keringő, tangó, rumba vagy akár rock and roll, partner kell hozzá. És már itt is van az örök gond, ha valaki egyedül érkezik: „Mi lesz, ha nem kér fel senki?” És aki csak táncolni szeretne, de hoppon maradt, legközelebb már el sem megy.
Ebben látom a legnagyobb értékét és jelentőségét a szenior örömtáncnak, természetesen a fizikai és szellemi aktivitás serkentésén túl. Kiszakít az otthoni kényelmes – magányos – tespedésből, megmozgatja testünket, foglalkoztatja az agyunkat és felüdíti a lelkünket is. Lehetőséget ad arra, hogy valaki átérezze a tánc adta örömöt és boldogságot; szabadságot ad, mert nem kényszerít párt keresni, ugyanakkor mindenki átélheti a csoporthoz, közösséghez tartozás érzését is. Legszívesebben elhagynám a „szenior” jelzőt, hiszen a tánc iránti vágy minden korosztályban felfedezhető, nem csak nyugdíjasok, hanem jóval fiatalabbak is szívesen csatlakoznának ezekhez a csoportokhoz. A harmincasok még csak el-eljárnak diszkóba, vagy más táncos rendezvényre baráti társasággal, akik között mindig akad, aki szívesen táncol. A negyvenes-ötvenes korosztály már nehezebben mozdul: vagy a család köti, ahol a férj (ritkábban a feleség) nem tud, nem szeret, nem akar táncolni. És akkor már ő sem megy. Aki pedig magányosan él, még kevésbé vállalkozik erre. Az örömtánccsoportokhoz viszont bátran csatlakozhat bárki, ha van táncpartnere, ha nincs.
Ezt az elképzelésemet alátámasztják az elmúlt fél év tapasztalatai is lakóhelyemen. A szeniortánc-oktatói tanfolyam első modulja után a győri önkormányzathoz fordultam, hogy lehetőséget keressek egy csoport alakítására a tanult táncok gyakorlásához. Nagyon segítőkészen fogadtak, remek tánctermet ajánlottak a számomra a Generációk házában, a város központi helyén. Négy bemutató foglalkozást hirdettek meg a helyi újságban és rádióban, így rögtön 15-20 fős csoporttal kezdhettem meg a munkát. Szeptembertől már szerepelünk a Generációk Háza programfüzetében is, ennek köszönhetően a létszám egyre nő. Októberre már elértük a 60 főt, ezért két csoportra kellett bontanom a résztvevőket, és két időpontban is tartok a héten szeniortáncot.
November végére a létszám meghaladta a 100 főt, hamarosan a harmadik csoport indításán kell gondolkodnunk. A város nyugdíjas klubjai részéről is nagy az érdeklődés, már több helyen tartottunk bemutatókat nagy sikerrel. A résztvevők nagy része a hölgyek közül kerül ki, de mindig van néhány bátor férfi jelentkező is. Kor szerint 50 évestől 89 évesig terjed a skála, és itt szeretnék visszatérni a korábbi gondolatomhoz és terveimhez a szenior örömtánccal kapcsolatban. Szeretnék nem csak szenior örömtánc csoportokat indítani, hanem olyan örömtánc csoportot is, amelyben bárki részt vehet kortól függetlenül. Szeretnék délutáni, vagy hétvégi foglalkozásokat tartani, ahová azok is eljöhetnek, akik még dolgoznak és délelőtt nem érnek rá. Szeretném mindenki számára elérhetővé tenni ezt a táncformát, amely lehetővé teszi azt, hogy csak a tánc élvezetéért jöhessen bárki, tartozhasson egy csoporthoz, közösséghez, élvezhesse a zene és a mozgás nyújtotta életörömöt.
Varga Katalin
Győr, 2017. december 7.
A legnagyobb elismerést egy 83 éves nénitől kaptam, aki a város másik végéről jár el táncolni. Óra végén valamit rejtegetve a kezében, félénken állt elém. „Marika! Szeretném ezzel a nagyon szerény ajándékkal – mert a kis nyugdíjamból nem tudok többet adni – megköszönni az órákat, mert ennyit nem nevettem, nem örültem, mint itt Veled, Veletek!” Majd átadott egy Balaton szeletet. A meghatottságtól még ma is könnybe lábad a szemem!
ELŐZMÉNYEK:
3 éves korom óta lételemem a zene és a tánc. Bármilyen dallamra egész testem mindig izgett-mozgott. Imádtam táncos helyekre járni. Ha éppen nem kértek fel, beálltam egy-egy körbe, és megállás nélkül táncoltam. 2008-ban költöztem Birjánba, ahol szinte azonnal az ottani Hagyományőrző Tánccsoport aktív táncosa lettem. De miután elhagytam a falumat, elszakadtam a néptánctól is. Üres lett a mindennapom.
Életem egy nagyon mély pontján – 2016-ban, Pécsett – találkoztam először Csirmaz Szilviával egy bemutató kapcsán. Az első közös tánc után rögtön éreztem, hogy ettől a hihetetlen mozgásformától visszatérhet testem-lelkem a régi kerékvágásba. Szilviával való találkozás után egyértelmű volt számomra, hogy Örömtáncos szeretnék lenni. 40 éves pedagógusi pályafutásom után, nyugdíjasként hiányzott a társaság, a tanítás. Így boldogan jelentkeztem a Szenior Örömtáncot oktatók közé, és most itt vagyok egy olyan úton, mely eddig csak örömet, boldogságot hozott.
FOLYAMAT:
Az első modul annyi örömet, sikert, szeretetet adott, hogy hazaérkezve azonnal elkezdtem a jövő, a saját utam tervezését. Helyszínt kerestem, bár ez nagyon nehezen ment, mert legtöbb helyen teremdíjat kértek, és gyakori volt a magas összeg. Jött a nyár, ami a szabadságok ideje, így sok helyen a „majd nyár végén érdeklődjek”-falba ütköztem. Ekkor jött az ötlet, hogy én megyek helyszínekre, és próbálom a táncokat, ezt a fajta örömet átadni másoknak. Amerre jártam – Nagyvisnyó, Szeged, Birján, Pécs –, mindenhol engedélyt kértem és kaptam, hogy egy-két táncot az ott megjelenteknek megmutassak, betanítsak. Hihetetlen sikert arattam ezzel a programmal mindenhol! Annyi szeretetet, annyi boldog arcot nem kaptam, nem láttam eddig szinte soha.
Hazaérkezésem után nagy erővel próbálkoztam újra helyszínt, időpontot találni. Plakátokat, szórólapokat készítettem, és házról házra járva dobtam be a postaládákba. Házi orvoshoz, szakrendelőkbe mentem, szociális otthonokban jártam, plébániai hivatalokat kerestem fel. Nyugdíjas csoportoknál és manikűrösnél, pedikűrösnél, fodrásznál, gyógyszertárban, a Pécsi Szenior Akadémián hagytam szóróanyagot, plakátot. Volt, ahol azonnal elutasítottak, még a szóróanyagot sem engedték kitenni. Ilyenkor a lelkesedésem egy kicsit megbillent, de a neten azonnal találtam szenior örömtáncos híreket, videókat, így a küzdelmet folytattam.
A második modulon tapasztalt sikerek, és a két, szeptemberi kezdésem közeledte, oktatótársaim sikere, valamint gyermekeim bíztatása meghozta a várva-várt új fordulatot az életemben.
JELEN:
Kitartó keresésem eredménye a két helyszín, a két különböző időpont. Az egyik helyen alacsony terembérleti díjat kell fizetnem, a másik helyet bérmentesen kapom. Ma már két csodálatos csoporttal „dolgozom” együtt. Rendszeresen eljárok T. Ildikó óráira táncolni, és egy-egy táncot betanítani. Ildikó csoportjával fel is léphettem a Szenior Akadémia záró rendezvényén. Elmondhatom – talán szerénytelenség nélkül –, hogy a siker minden alkalommal velem van. A csoportjaim létszáma óráról órára növekszik és lassan a helyszínek kicsiknek bizonyulnak. A jó hangulatról, a frissítő, de mégis dolgos mozgásról gyorsan terjed a hír.
TOVÁBBI TERVEIM:
A sikeres vizsga letétele után végre hivatalosan is Szenior Örömtánc Oktató lehessek. Ezt a mozgásformát minden lehetséges helyen bemutatni, terjeszteni. A legnagyobb tervem, hogy minél több „otthon-ülő”, magányos, idős embernek boldog, hasznos közösségi programot biztosíthassak annak érdekében, hogy életük e szakasza szép, hasznos, vidám, boldog lehessen; egészségüket karban tarthassák.
AMIÉRT ÉRDEMES…
A táncostársaim mosolygós arca, óra utáni vidám nevetésük, köszönetük minden nehézségért kárpótol. Csodálatos látni a fáradt, de boldog, felszabadult táncostársaimat, a kialakult, lassan barátokká szövődött kapcsolatokat. Boldogság látni, hogy a félénken, bátortalanul belépők hazafelé már kinyílva, beszélgetve mennek.
Én pedig lassan visszakapom önmagam. A bezárkózott énemből újra egy vidám, életerővel tevékenykedő, „másokért élő” ember lettem. Naponta gyakorlom a következő órák tánclépéseit. Így vidáman és tevékenyen telnek az esték is. Egyedül gyakorolni nagyon nehéz, de már vannak oktatótársak – I. Marcsi, T. Julcsi, Zs. Zsuzsa, K. Judit – akikkel együtt gyakorolhatunk. Még el is utazunk – kirándulunk – egymás lakhelyére. Újra közösségben vagyok, boldog, mosolygós emberek vesznek körül. Beszélgetünk, találkozunk, együtt utazunk. Újra teljes, mozgalmas, boldog az életem!
Köszönet Csirmaz Szilviának, T. Ildikónak, 2. csoport tagjainak, K. Juditnak, I. Marcsinak, T. Julcsinak, Zs. Zsuzsának, és mindenkinek, akik segítették, segítik munkámat, álmaim megvalósulását. De leginkább köszönöm fiaimnak, akik a bíztatást adják nap, mint nap:
„Anya, ne add fel! Fantasztikus vagy!”
Béres Mária Edit
Pécs, 2017. november 12.