Cikkek, képek és videók az Örömtáncról

Az Alzheimer Világnap alkalmából a Nők Lapja Café (nlc.) beszélgetett a szenior örömtáncról Tóth Krisztina Apollónia szenior örömtánc oktatóval.

(Az interjú a nlc. kedves hozzájárulásával tekinthető meg oldalunkon.) 

A magyarországi Szenior Örömtánc mozgalom a 2019-es évben is töretlenül fejlődött tovább. Oktatóink odaadó munkájának köszönhetően a "Mozgás - Öröm - Agytorna" egyre népszerűbb az egész országban.

Az 2019-es évben 3 csoport végzett - az 5. csoport még az év elején, a 6. és 7. csoport pedig az év végén, s ezzel tovább bővült az oktatók száma. Az oktatók lakóhely szerinti területi eloszlását 2019 végén az első grafikon mutatja. Ebből látható, hogy a legnagyobb számú oktatói közösség Magyarország Észak-dunántúli felén található, ezt követően pedig Budapestnek a pesti oldalán és a hozzá tartozó agglomerációs övezetben vannak nagy számban oktatók. Továbbra is kevés az oktatói létszám az Alföldön és az északi területen, mint Nógrád- Heves-, BAZ-, Szabolcs-Szatmár- valamint Hajdú-Bihar megyében. Ugyanakkor az is látható, hogy most már önálló kategóriaként szerepelnek a külföldi lakóhellyel rendelkező oktatók. Ők Szlovákiából, Romániából érkeznek az alapképzésre, (már a Vajdaságból is jelentkeztek néhányan) és szerzik meg az oktatói végzettséget.

A 2018-as adatokhoz viszonyítva a 2019-ben végzett oktatók egyre jobban lefedik Magyarország területét. Örömmel látjuk, hogy folyamatosan növekszik azok száma, akik jelentkeznek az oktatói képzésre; egyre szélesebb körben van igény a szenior örömtánc oktatói képzés iránt. A kezdeti időszakban főleg a budapestiek jelentkeztek a tanfolyam elvégzésére, de mára már az ország minden egyes régiójában vannak szép számmal oktatók. 

Az egyes régiók oktatói számának változását, növekedését mutatja a következő grafikon. Látható, hogy 2019-ben alig változott a fővárosi oktatói létszám, emellett van olyan régió – Észak-Magyarország - ahol megkétszereződött az oktatók száma. További két régióban pedig - Dél-Alföld és Dél-Dunántúl - majdnem a duplájára nőtt a létszám.

A szenior örömtánc csoportok előfordulását mutatja az alábbi grafikon. Az oktatók által megadott adatok alapján az országban 270 csoport működik, legnagyobb számmal Észak-Dunántúlon, ami több, mint amennyi Budapesten van.

Az egyes régiókban táncoló idősebb korosztály számát a következő grafikon szemlélteti. Összesen – a kapott adatok alapján – 5.136 fő vesz részt a foglalkozásokon. A résztvevők számát összevetve a csoportok számával a csoportátlag létszáma országosan 19 fő.

Szenior Örömtánc

Mozgás – Öröm – Agytorna 50 év felett

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően az emberek egyre magasabb kort élnek meg. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 2050-re 2 milliárd ember lesz 60 év feletti. 2010-ben a világon közel 36 millió ember élt demenciával, számuk 2050-re pedig megháromszorozódhat. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór már a tünetek megjelenése előtt megtámadja az agyat, ezért jobb a megelőzésre fektetni a hangsúlyt. A New York-i Albert Einstein Orvosi Kollégium 21 éven át vizsgált 75 év feletti embereket. A kutatás lényege az volt, hogy bármilyen szellemi vagy fizikai beavatkozás befolyásolja-e a szellemi képességeket. Meglepődve tapasztalták, hogy legmagasabb százalékban (76%) a rendszeres táncolás csökkenti a demencia kockázatát. A tánc, mint rituális, szabadidős tevékenység évezredek óta ismert, ám terápiás hatásait az elmúlt évtizedekben kezdték kutatni. Ma a táncot egyre inkább a kognitív és neurológiai rendellenességek, például a demencia és a Parkinson-kór terápiájaként alkalmazzák (Ballesteros et al., 2015; Adam et al., 2016). Az epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy az élethosszig tartó táncolásban aktív páciensek kevésbé valószínűsíthetőek demenciával vagy az életkorral kapcsolatos kognitív hanyatlással (Verghese et al., 2003). Kifejezetten az idősek számára találta ki a szeniortáncot Ilse Tutt, német táncpedagógus, közel 50 évvel ezelőtt. Mozgásprogramja nemzetközi színterekre jutott, több mint 15 országban van jelen. Olyan közösségi táncolást alkotott meg, mely nem igényel párt, előzetes tánctudást. A szeniortánc kíméli az ízületeket, észrevétlenül fejleszti az egyensúlyi- és koordinációs készségeket, az orientációt, a testsémát, a jobb és bal agyfélteke közötti kapcsolatot. Az egyszerű, rövid koreográfiák megtanulása nemcsak fizikai, hanem szellemi aktivitást is biztosít, úgynevezett agytorna. Nem is beszélve a zene gyógyító erejéről. Az ismerős, időközönként ismétlődő zenék segítik az emlékezet fenntartását, a korábbi mozgásos élmények felidézését. A rendszeres táncolás nem csak önbizalom-erősítő, fájdalomcsillapító hatású, hanem a termelődő hormonok hatására, segít kilábalni a depresszióból is. A Senior Dance Plus a mozgásukban, értelmileg akadályozott embereknek is lehetőség ad a táncolásra, hiszen ülve végezhető táncokat sajátíthatnak el. Többnyire ápolási otthonokban, gondozási központokban népszerű ez a modell. A gyakorlatok során javul a vérkeringés, mozgékonyabbá, rugalmasabbá teszi a pácienseket, kommunikációra ösztönöz, javítja a memóriát. Örömöt és sikerélményt ad a foglalkozás, ezáltal hoz enyhülést a mindennapok terhei alól. A közösen megélt, pozitív élmények által mindenki úgy érzi, tartozik valakihez, ez az identitástudat pedig mosolygós arcokat és boldog embereket eredményez.

A cikket készítette: Tyukász Brigitta, gyógytornász, szeniortánc oktató

Megjelent: az Idősellátás Országos Hálózat Hálózati Hírlevele első számában, a Kávézó rovatban – 2019

Weblink: itt 

Felhasznált irodalom:

Ballesteros, S., Kraft, E., Santana, S., and Tziraki, C. (2015). Maintaining older brain functionality: a targeted review. Neurosci. Biobehav. Rev. 55, 453–477. doi: 10.1016/j.neubiorev.2015.06. 008 Adam, D., Ramli, A., and Shahar, S. (2016). Effectiveness of a combined dance and relaxation intervention on reducing anxiety and depression and improving quality of life among the cognitively impaired elderly. Sultan Qaboos Univ. Med. J. 16, e47– e53. doi: 10.18295/squmj.2016.16.01.0 09 Verghese, J., Lipton, R. B., Katz, M. J., Hall, C. B., Derby, C. A., Kuslansky, G., et al. (2003). Leisure activities and the risk of dementia in the elderly. N. Engl. J. Med. 348, 2508–2516.doi: 10.1056/NEJMoa022252

Molnár Zsuzsanna éves beszámolójának összefoglalója a magyarországi szenior örömtánc 2018. évi működéséről

Az első grafikonról leolvasható, hogy a legtöbb oktató a Pesti régióban található. Lakhely szerint jelenleg még nagyon kevés oktatónk van Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon.

A ténylegesen oktatók száma enyhén eltér a végzett oktatók számától. Ennek oka, hogy nem minden végzett oktató akart magának csoportot, ami egyéni döntés kérdése. Vannak azonban, akik semmilyen adatot nem küldtek be, nem készítették el az éves beszámolót, így az ő működésükről semmit nem tudunk.

Az adatok csak hozzávetőleges értékeket mutatnak, hiszen a szenior örömtánc foglalkozások nem zárt csoportokról szólnak, az órákon részt vevők száma változó, és vannak olyan táncosok, akik több csoportban is táncolnak. A kapott értékek alapján 4186 fő vett részt 2018-ban a szenior örömtánc foglalkozásokon, ezek régiós eloszlását a 2. számú grafikon mutatja. 

A 3. számú grafikon az egy csoportra jutó átlaglétszámról ad képet. Egy csoportba átlagosan 15-23 fő jár. Érdekes, hogy míg arányát tekintve a legtöbb oktató a Pesti régióban található, ugyanakkor az egy csoportra jutó átlaglétszám a Dél-Dunántúli régióban a legnagyobb, átlagosan 23 fő. A legalacsonyabb átlaglétszámú csoportok a Budai régióban vannak, ahol a csoportok átlaglétszáma 15 fő. 

A beszámolók további érdekessége a fellépésekkel kapcsolatos. Ebben a tekintetben az oktatók két csoportra oszthatók: vannak, akik nagyon sok fellépésről számoltak be (például "Ki mit tud" ill. különböző nyugdíjas rendezvények), ugyanakkor a másik csoport, akik nem léptek fel sehol. Volt, aki feltette a kérdést, hogy szükség van-e fellépésre, nem mond-e ez ellen a szenior örömtánc filozófiájának. 

Az észrevételek és javaslatok kérdéskör többségében a továbbképzések szervezésével, lebonyolításával foglalkozott. Képzést jelenleg csak Csirmaz Szilvia és Lea Larjovaara tarthat, akiknek van referensi végzettségük. A továbbképzés csak akkor érvényes, ha azon a szeniortánc-oktató elejétől a végéig részt vesz, hiszen az új táncok alapos elsajátítása igényli a személyes részvételt. A képzéseken való részvételről mindenki írásos igazolást kap.

A Story Magazin XXI. évfolyam 40. számában (2018. október 4.) megjelent egy cikk a szenior örömtáncról „Fiatalodjon Tánccal!” címmel. Nem vagyunk rossz társaságban: Richard Gere, Susan Saradon, Meryl Streep, Julie Andrews…

2017. szeptember 21-én szerepeltünk a CSALÁDBARÁT című műsorban. A Toblana Eck nevű square-táncot adtuk elő.

Bár a szereplések igazából ellenkeznek az Örömtánc filozófiájával, hiszen nálunk nincsen teljesítménykényszer. Mindenki a maga tehetsége és képessége szerint próbálja meg kihozni magából a legjobbat. Nem "mazsolázzuk" ki az ügyeseket, és nem küldjük el a nehezebben mozgókat. A Szenior Örömtáncban mindenkinek helye van, aki örömtáncolni akar.

A nyilvános fellépéseket azért vállaljuk mégis, hogy a szenior örömtáncot népszerűsítsük. Azt az érzetet akarjuk felkelteni a nézőkben, hogy "Ez nem is olyan nehéz, ilyet én is el tudnék táncolni..." - így aztán reményeink szerint csatlakoznak hozzánk a mozogni vágyó kortársaink.

Jó szórakozást kívánunk a videóhoz!

Ráti József írása

Megéri gyakran eljárni táncolniuk az időseknek: nemcsak, hogy kellemes időtöltés, de többek között jelentősen csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Ráadásul jóval pozitívabban hat, mint a fitneszsportok, írja az MTI német kutatókra hivatkozva. A mozgásnak az agyra gyakorolt pozitív hatása már régóta ismert - mondta Notger Müller, az idegdegenerációs betegségekkel foglalkozó magdeburgi központ munkatársa.   

Mindegy, milyen a tánc

Az olyan egyhangú sportoknál, mint a sétálás, úszás vagy kerékpározás, az agy kevésbé aktivizálódik, mint a táncnál, ahol mindig új lépéseket kell felismerni és alkalmazni. A különbséget a testi és szellemi aktivitás kombinációja jelenti. A szakértő abból indult ki, hogy azoknak az embereknek, akik gyakran táncolnak, mintegy 30 százalékkal kisebb az esélyük a demenciára. Müller szerint mindegy, hogy milyen táncstílusról van szó: a fontos az, hogy az ember ne mindig ugyanazokat a tánclépéseket csinálja, és emellett persze élvezze is, amit csinál. Ugyanakkor nincs olyan tánc, ami mindenkinek jó, ezért a kutatók jelenleg egy egyéni prevenciós programon dolgoznak, amivel mindenki meg tudja találni a neki megfelelő táncot.

A fitnesz sem rossz

 A kutatás során neurológusok és sporttudósok a 65 és 80 év közötti 60 résztvevőt két csoportba osztották. Fejlődésüket 18 hónap elteltével hasonlították össze. Az egyik csoport tagjai vonalas táncot tanultak, amelynél a táncosok egyesével sorba rendeződve egymás mögött állnak. Mindig új lépéseket tanultak, idővel a koreográfia gyorsabb és bonyolultabb lett. A másik csoport tagjai egy fitneszprogramot teljesítettek, miközben zenét hallgattak. Mindkét csoport esetében pozitív hatásai voltak a mozgásnak az agyra, csak éppen más agyi területekre. A fitnesz a kisagyat, az automatizált mozgásokért felelős területet, a táncolás a nagyagyat és azt a részt stimulálta, amely a két agyféltekét összeköti. Az összes résztvevőnek javult az egyensúlya, ami sokat segít az esések kivédésében és megőrizni az idős emberek mobilitását. A táncolásnál ez a hatás erőteljesebb volt. A magdeburgi központ a kutatásért megkapta az idei Theo és Friedl Schöller kutatói díjat, az időskori orvoslás legnagyobb pénzösszeggel, 20 ezer euróval (61,5 millió forinttal) járó elismerését.

Forrás: Index.hu

http://index.hu/tudomany/2017/10/13/demencia_idos_tanc/

Horváth Bence írása

Idős korban táncolással is csökkenthető a demencia kockázata. Több jótékony hatása mellett a gyakori táncolás időskorban jelentősen csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát és jóval pozitívabban hat, mint a fitneszsportok - állapították meg német kutatók, akik eredményeikért tudományos díjat vehettek át pénteken Nürnbergben.

A mozgásnak az agyra gyakorolt pozitív hatása már régóta ismert - fejtette ki a díjazott Notger Müller, az idegdegenerációs betegségekkel foglalkozó magdeburgi központ munkatársa. Az olyan egyhangú sportoknál, mint a sétálás, úszás vagy kerékpározás, az agy kevésbé aktivizálódik, mint a táncnál, ahol mindig új lépéseket kell felismerni és alkalmazni.

A különbséget a testi és szellemi aktivitás kombinációja jelenti. A szakértő kifejtette: abból indult ki, hogy azoknak az embereknek, akik gyakran táncolnak, mintegy 30 százalékkal kisebb az esélyük a demenciára.

Müller szerint mindegy, hogy milyen táncstílusról van szó, a döntő tényező az, hogy az ember ne mindig ugyanolyan tánclépéseket végezzen. Emellett a táncnak élvezetet kell okoznia. Hozzátette: mivel "nincs egy tánc, amelyik mindenkinek jó", ezért jelenleg egy egyéni prevenciós programon dolgoznak, amellyel mindenki meg tudja találni a neki megfelelő táncot.

A kutatás során neurológusok és sporttudósok a 65 és 80 év közötti 60 résztvevőt két csoportba osztották. Fejlődésüket 18 hónap elteltével hasonlították össze. Az egyik csoport tagjai vonalas táncot tanultak, amelynél a táncosok egyesével sorba rendeződve egymás mögött állnak. Mindig új lépéseket tanultak, idővel a koreográfia gyorsabb és bonyolultabb lett. A másik csoport tagjai egy fitneszprogramot teljesítettek, miközben zenét hallgattak. Mindkét csoport esetében pozitív hatásai voltak a mozgásnak az agyra, csak éppen más agyi területekre.

A fitnesz a kisagyat, az automatizált mozgásokért felelős területet, a táncolás a nagyagyat és azt a részt stimulálta, amely a két agyféltekét összeköti. Az összes résztvevőnek javult az egyensúlya, ami sokat segít az esések kivédésében és megőrizni az idős emberek mobilitását. A táncolásnál ez a hatás erőteljesebb volt.

A magdeburgi központ a kutatásért megkapta az idei Theo és Friedl Schöller kutatói díjat, az időskori orvoslás legnagyobb pénzösszeggel, 20 ezer euróval (61,5 millió forinttal) járó elismerését. (MTI)

Forrás: 444.hu

http://444.hu/2017/10/13/idos-korban-tancolassal-is-csokkentheto-a-demencia-kockazata